A tatai MSZP szerint is elfogadhatatlan az új Munka törvénykönyve
A tatai MSZP szerint is elfogadhatatlan az új Munka törvénykönyve
Munkavállaló ellenes és növeli a kiszolgáltatottságot a tervezet
Az új Munka Törvénykönyvének tervezetében több változás is található: csak ötvenegy éves kortól jár harminc nap szabadság, az anya és az apa megosztva is kiveheti a gyerekek után járó pótszabadságokat, és a munkavállaló az új munkahelyén fél évig nem kérheti a munkáltatóját, hogy engedje szabadságra. A tervezet szerint változik a rendkívüli munkavégzés kifizetése, a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, és megszűnnek a felmondási tilalmak is."A versenyszférában lévő munkahelyek alacsony száma olyan probléma, amelyre nem megoldás a munkát vállalók, a dolgozók, a bérből-fizetésből élők kiszolgáltatottságának növelése..."- fogalmazott kérdésünkre Tóth Gergely Áron a tatai MSZP elnökségi tagja
A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette az új Munka Törvénykönyvének tervezetét, melyben több változás is található: csak ötvenegy éves kortól jár harminc nap szabadság, az anya és az apa megosztva is kiveheti a gyerekek után járó pótszabadságokat, és a munkavállaló az új munkahelyén fél évig nem kérheti a munkáltatóját, hogy engedje szabadságra.
A tervezet szerint változik a rendkívüli munkavégzés kifizetése, a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, és megszűnnek a felmondási tilalmak is.
TATAI-MSZP: elfogadhatatlan és munkavállaló ellenes az új Munka törvénykönyvének tervezete
A versenyszférában lévő munkahelyek alacsony száma olyan probléma, amelyre nem megoldás a munkát vállalók, a dolgozók, a bérből-fizetésből élők kiszolgáltatottságának növelése, a kisgyermekes családok és nyugdíj előtt álló alkalmazottak védelmének megszüntetésével, vagy a közmunka program megteremtésével, a fiatalok röghözkötésével, az egyetemi tandíj bevezetésével, a "tanuljanak a gazdagok" elv érvényesítésével. Az oktatás, a nevelés, az "élet hosszig tanulás" segíthet a abban, hogy minél többen munkához juthassanak. Ehhez az kell, hogy olyat (is) és úgy tanítanak iskoláinkban, ami segít az élet mindennapi problémáinak megoldásában, a munkához jutásban, ha korszerű ismereteket nyújt az iskola. - fogalmazott kérdésünkre Tóth Gergely Áron a tatai MSZP elnökségi tagja. Elmondta: tovább fog nőni az országot elhagyó emberek száma, annak ellenére is hogy a kormány "röghöz kötné" őket.
A tatai MSZP elnökségi tagja elmondta: egyetért az LMP azon felvetésével, hogy az eddigi munka törvénykönyve sem védte kellően a munkavállalókat, de az új koncepció még ahhoz képest is határozott visszalépést jelent. Sok, a munkavállalókat sújtó intézkedést tartalmaz a dokumentum, kétségesnek tartja, hogy az új törvény javítaná a versenyképességet. Csak a dolgozók kiszolgáltatottságát növeli. A kormány saját gazdaságpolitikájának az árát akarja megfizettetni az emberekkel, pl. a koncepció szerint a védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a három évnél fiatalabb gyermeket nevelőkkel, hogy nem tartanak rájuk igényt.
MSZP: nem eldobható, képzett munkavállalókra van szükség
Az MSZP szerint csak tudás alapú társadalommal és képzett, nem pedig eldobható munkavállalókkal, kubikosokkal, fél- vagy teljes analfabétákkal lehet erős nemzetet építeni, ezért a kormány oktatási és foglalkoztatási politikája kudarcra van ítélve.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja vasárnap budapesti sajtótájékoztatóján bírálva a kormány közfoglalkoztatási programját, a munka törvénykönyve és az oktatási törvény tervezett átalakítását, úgy fogalmazott: Orbán Viktor "perverz társadalom-, és gazdaságpolitikája" kudarcra van ítélve, mert a kormány az oktatásra nem áldoz, a munkajogokat szűkíti, miközben a vállalkozókat az egykulcsos adóból eredő rossz, torz rendszer miatt rákényszeríti, hogy bért emeljenek.
De mit is tartalmaz a koncepció?
Védelmi idő alatt is közölhető a felmondás
A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. A felmondási idő rendes felmondás esetén legalább 30 nap, míg a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum egy év is lehet. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.
Csökken a fiatalok kivehető szabadsága
Az alapszabadság mértéke nem változik, az továbbra is 20 nap marad, a kor előrehaladtával azonban kevesebb szabadság jár, mint eddig. Nem 25, hanem 26 éves kortól járhat plusz egy nap, kettő pedig csak 31 év felett, szemben a mostani 28-cal. A 36. életévtől viszont plusz négy, 44-től hat, 46-től 8, 50-től pedig plusz tíz nap szabadság illeti meg a munkavállalót. Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb szabadság nem 45 éves kortól, hanem 50-től jár.
Az eddigi szabályozás szerint huszonöt éves kortól járt huszonegy szabadnap, és háromévenként nőtt a kivehető szabadság mértéke. Így az eddigiek alapján már negyvenöt éves kortól járt a harminc szabadnap.
A kormány nem változtatna azon, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb gyerek után pótszabadságot kaphatnak a szülők. Egy gyerek után így kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után összesen hét nap pótszabadság jár a szülőknek. Újdonság, hogy a pótszabadságot az anya és az apa szülői nyilatkozat alapján megosztva is igénybe veheti.
A munkavállalók, ahogy a jelenlegi szabályozásban is szerepel, öt nap szabadsággal rendelkezhetnek szabadon, amelyet a munkaadó köteles a kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén visszahívhatja a dolgozót a szabadságról, illetve módosíthatja is az időpontját. Újdonság viszont, hogy a munkaviszony első hat hónapjában nem kérhet szabadságot a munkavállaló, eddig ugyanis csak az első három hónapban nem rendelkezhetett a szabadságával.
Kevesebb végkielégítés
A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók − a nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak −, ráadásul a nyugdíj előtt állók a mostani egységesen három havi pluszbér helyett a munkában töltött idő szerint kaphatnak majd pluszjuttatást. Öt év után egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna, mivel a jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné - emeli ki a Napi Gazdaság.
Nem lesz műszakpótlék
Az origo.hu a tervezetből kiemeli: megszűnne az úgynevezett műszakpótlék, de az éjszaka dolgozók továbbra is tizenöt százalékkal több fizetést kapnának. Változna a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel előírná az ötvenszázalékos bérpótlék fizetését, ünnepnapokon pedig százszázalékos bérpótlék illetné meg munkavállalókat.
Megszűnik a szakszervezeti vétó
A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét. Vagyis az új szabályok szerint az érdekképviseletek már nem nyújthatnának be kifogást a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondása ellen. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog "alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait".
Három hónapos maradt a próbaidő
Az előzetes nyilatkozatokhoz képest visszavonulót fújt a kormány a próbaidőt tekintve. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a három hónapos próbaidőt felemelik hat hónapra, ám maradt a most is érvényben lévő szabályozás. Csak akkor lehet hat hónapos a próbaidő, ha ezt a vállalat kollektív szerződése megengedi.
A szakszervezetek is ellenzik...
Az MSZOSZ több ponton is vitatja az új törvénykönyv tervezetét
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: most remélhetőleg valódi szakmai egyeztetés előzi meg a törvénytervezet parlamenti benyújtását, hiszen a javaslatot még nem tárgyalta a kormány.
Az MSZOSZ elnöke első benyomásként azt mondta: biztosan lesznek vitapontok. Hozzátette azt is, hogy a munkavállalók biztonságának megtartására, növelésére koncentrálnak, egyértelműen kifogásolják azokat az elemeket, amelyek a jövedelmet, a pihenőidőt csökkentik, a munkaidőt növelik. A várható vitapontok közül kiemelte a szabadság kiadásának, a pótlékok rendszerének megváltoztatását, valamint a munkaidő-kedvezmény tervezett megszüntetését. Pataky Péter szerint alaposan meg kell vizsgálni a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének szabályrendszerét. Szólt arról is, hogy az előterjesztés szerint rugalmasabbá válik majd a foglalkoztatás, de szerinte inkább a munkaerőpiacot kellene rugalmassá tenni, nem az egyes munkavállalók foglalkoztatási biztonságát rontani. Az MSZOSZ elnöke kijelentette: meg kell nézni a javaslat kollektív szerződésekről szóló passzusait. Nem szeretnék, ha a kollektív megállapodásokat alapvetően kiválthatnák az egyéni megállapodások.
Az elterjesztésnek vannak pozitív elemei is - fűzte hozzá az MSZOSZ elnöke. Ezek közül kiemelte, hogy a jövőben a munkavállalókkal való egyeztetés, konzultáció kötelezettsége kiterjedne a vállalatcsoportokra.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) csütörtökön jelentette be, hogy tiltakozik az új Mt.-ben foglaltak ellen. Az érdekképviselet szerint a tervezet rendkívüli mértékben teszi kiszolgáltatottá a munkavállalókat, a foglalkoztatási szabályok "egyoldalú, csak a munkáltatók számára előnyös módú átírása" és keresetük "törvényes" csökkentése miatt.
A LIGA Szakszervezetek a hét közepén azt közölték: elfogadhatatlan a kormány új Mt. tervezete, mert az jelenlegi formájában nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét.
A szakszervezetek szerint mai formájában elfogadhatatlan az új Mt. tervezete, mert nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét.
A munkaadók szerint is van mit változtatni a tervezeten...
A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új Munka törvénykönyve tervezete, amely korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
A munkaadók olyan új Mt.-t tartanak kívánatosnak, amely a foglalkoztatás rugalmasságát segíti, s ezzel előrelendíti a versenyképes Magyarországot.